Ha valakit csak a bor érdekel, lapozzon, mert a Mokos Családi Pincészet 2008-as cabernet franc-járól a hajtás után lesz szó. De előtte mindenképpen szót kell ejtenem (írni szeretnék!) a helyről, ahol ezt a bort beszereztem: a Wekerle telepi Bortárról. A bolt 2008-ban nyílt a Szondi tér 4. alatti virágboltban. Férj és feleség békésen megosztozott az amúgy nem túl tágas bolthelyiségen: jobbra a feleség a virágokkal, balra a férj, bizonyos Willmann Fábián, a borokkal. Nem sokkal a nyitás után jártam ott először, ám őszintén szólva nem hozott lázba a kínálat. Hiányzott a bolt egyedi arca. Azóta nagyot fordult a világ a szondinégyben. Megtalálta a helyét, beilleszkedett Wekerle boros szubkultúrájába. Érdekességekre vadászó, művelődni vágyó alkesz, biztosra menő borsznob, egy laza fröccsel a cinport leöblíteni akaró bádogos egyaránt talál ízlésének és pénztárcájának megfelelő jó bort, meg a fröccshöz szikvizet. Willmann minőségi borturkálónak titulálja a boltját. És az is: tele van érdekes, egyedi, szinte csak nála kapható borokkal, egy ezresért éppúgy találhatunk kincseket az első pillantásra (sőt a másodikra is) kaotikusnak tűnő palackhalmokban, mint 8-10 ezresért valami nagyságot. Érdemes kérdezni a tulajdonost: azonnal lelkesen keres, tanácsot ad, mesél, és azt sem titkolja, ha egyik vagy másik bort – érdemei elismerése mellett – nem szereti. Én például azért mentem hozzá, mert hallottam, hogy nála lehet kapni a Beöthy János és Tóth Sándor diszeli bioszőlész gründolta Csobánci Cooperation borait. Lehet is, csak kicsit drágán. De ha már egyszer ott jártam, körülnéztem, és mint minden új vagy ritkán látogatott vinotékában, kerestem az ismeretlen borászok ismeretlen borait, meg ismert borászok rég elfeledett (értsd: forgalomból kivont/kikopott) tételeit... Nem kellett csalódnom négy vagy öt palack borral a hónom alatt jöttem el. Ebből az egyik a Mokos Pince CF-je.
(A forrás itt van.)
Utolsó kommentek