A nagy angol bevásárlók-kedvence-éjjel-nappal kis honunkban (is) jelentős súllyal szerepel a borértékesítésben: bármelyik hazai nagyker-kisker-borászat örömében seggét veri a földhöz, ha megfelelő kondíciók ellenében (értsd: fizetsz, mint a katonatiszt, természetesen…

Magyar ember ‘54 óta foci VB-t a világért ki nem hagyna: hallgatja/nézi/olvassa – az események ütőerén tartja az ujját. VB van, én is meccset nézek (ma például hamarosan a döntőt), a gólokat pedig borral ünneplem. Így került látókörömbe Szőke Mátyás, akire…

Pozitívan közelítek a borokhoz; ha úgy tetszik, a léha örömöt keresem bennünk, s ekként is értékelem őket. Rossz borra fölösleges szót vesztegetni – gondoltam. Éppen ezért merengtem hosszasan Horváth József Ráspi 2004-es alap kékfrankosának martalékai fölött (ami…

Nehéz szülés volt, de elérkezett a nagy pillanat – számomra kétségtelenül nagy –, hogy megénekeljem a sillerek második énekét, a tragikusat, melyben a hős elbukik, vér foly (vagy nem), katarzis, majd megvilágosodás, üres pénztárca... Önigazolom létemet, meg…

A címet loptam Albert gazdától munkacímnek, aztán jobb híján maradt. Merthogy csak kóvályogtam a sillerek és a rózsaszín különböző árnyalatai között – hagymahéjtól a tégláig és vissza –, mint a gólya anyagcseréjének az a bizonyos eredménye a levegőben, és…