A juniborosok ismét jót hoztak össze, de elismerés illeti a rendezvényért Rókusfalvy Pált is. Ez már akkor világos volt előttem, amikor a nyitás után mintegy tíz perccel megérkeztem az etyeki Rókusfalvy-teraszra, a második Junibor-szemlére. A terasz ugyanis tele volt, míg egy éve ennek a telítettségi szintnek az eléréséhez legalább másfél óra kellett. A hangulat jó volt, a füst elviselhető – bár azt még most sem tudom, miért érez késztetést bárki is, hogy Pendits borok kóstolása közben rendületlenül fújja a füstöt a Wille-Baumkauff Stefanra... A lebonyolítás amúgy teljesen rendben volt, az áttekinthetőséget az is segítette, hogy borászatonkét mindössze két-két bort mutattak be, és ehhez a szabályhoz a többség tartotta is magát, és ha mégsem, akkor legfeljebb egy plusz érdekességet mutattak meg azoknak, akiket arra érdemesnek találtak.
Nem szaporítom a szót, az egyesületi bemutatóval kapcsolatos elvi fenntartásaimat (http://borboy.blog.hu/2008/09/11/apak_es_fiuk_v_1) egy éve megírtam; mutatis mutandis véleményemet azóta is tartom. A borok viszont határozottan szépültek, sőt volt néhány olyan alkotás is, amely kifejezetten juniboros szellemben készült. Első körben jöjjenek a fehérek.
Tavaly két meglepetés pince okozott örömet – mindkettő Tokaji. Prácser Hajnalka sajnos ismét hiányzott, ám most a borait sem küldte. Demeter (Novák) Endre ellenben nagyon is észrevétette magát, ráadásul az első tokaji habzóborral, a La Perla Frizzantéval. A Radovin rendszeres vásárlóinak ez nyilván nem újdonság, nekem az volt. Fele-fele arányban hárslevelűből és furmintból készült ez a könnyed nyári ital a Lánchíd Palota megrendelésére, de néhány karton eljutott a Radovinhez is. Rengeteg virág, gyümölcs, remek savak, könnyedség, elegancia. Akit a történet részletesebben érdekel, kattintson. Hasonlóképpen figyelemre méltó az édes 2008-as Élvezet. Kiegyensúlyozott és üde. Virág, gyümölcs és méz. A szándék – könnyen érthető, tartalmas édes bort adni fiataloknak – maradéktalanul megvalósult. Nagyon tetszett.
Hernyák Tamás a 2008-as zöldveltelinit és a szintén 2008-as szürkebarátot mutatta be. A veltelini illata meggyőző: tiszta, összetett, érett gyümölcs tárháza, szájban azonban csalódás, szájban konfúz, lapos. A 48 órás héjon áztatással készült szürkebarát sokkal izgalmasabb és tartalmasabb. Kiegyensúlyozott test, lendületese korty. Jó inni, habár lehetne vastagabb is. Kóstolás közben megtudtam azt is, hogy a pezsgőkészítés Hernyákéknál továbbra is terv, viszont újra lesz Hernyák-párlat – saját főzőből.
A Maurus ifjabb Kamocsay Ákossal hozta a formáját: a pince sima 2007-es rajnai rizlingje most egy kicsit szögletesenek és egyszerűnek tűnt. Nem úgy a 2007-es válogatás rajnai: elbűvölően virágos és érlelt (kicsit már petrolos) illataival, a több mint 20 gramm maradékcukorral, remek savaival, magas beltartalmával maradandó élmény. A legjobb magyar rajnaik között a helye.
Ahogy tavaly, ifjabb Szepsy Istvánt idén is hozott különlegességet: az Anyukám mondta étteremben a ház boraként kínált 2008-as száraz furmintot, amely a tarcali Thurzó dűlőben szüretelt furmintból készült. Kellemes, talán kicsit lágy (meleg dűlő, lösztalaj), és bár csak 13% az alkoholja, mégis soknak tűnik. Bár a fát is túlzónak éreztem, összességében szívesen innám. Soha rosszabb „ház borát”. Bár vastag, nehézkessége miatt kevésbé tetszett a szintén 2008-as édes küvé, melynek kizárólagos forgalmazója szintén az Anyukám mondta.
Végre beszélhettem személyesen egyik kedvencemmel, a szekszárdi Sebestyén Csabával, aki egy fehérrel és egy vörössel (arról majd később) érkezett. 2008-as cserszegi fűszerese akár fajtatanulmány is lehetne: illatában sok gyümölcs és fűszer, savai emberesek, szívesen ittam volna spriccnivel, de jól behűtve tisztán is élvezetes. Két dologról árulkodik: Sebestyén Csaba szakmailag egyre magabiztosabb, ízlése pedig kifogástalan. Azaz újabb jel, hogy ott a helye a szekszárdi aranylábúak között.
Brutálisan tömény 2008-as chardonnay-t küldött maga helyett Gere Zsolt. A fajta viszonylag új a pince palettáján: 2006-ba szüreteltek először az ültetvényükről. Ennek a bornak a harmada új barrique-ban erjedt és érett, a többi acéltartályban. Illatában kerekség és gazdagság, szájban szálkásság, lendület, erő. Van benne alapanyag, de kell neki legalább egy év palackban. Akkor talán összeérnek benne az alkotórészek.
Ennyi fehérre jutott időm. Következő körben a vörösek következnek.