Egy korty, két korty, öt korty meg tíz...

Van egy borbolt, ami útba esik jövet-menet, és ahol a segítőkész eladók mindig tudnak ajánlani valamit. Még nem csalódtam bennük: megközelítőleg az volt a palackban, amit ők mondtak, és ennél a megközelítőlegnél többet egy bor esetében nem nagyon lehet elvárni. Tegnap esti ajánlatuk: 2008-as Légli Blanc behűtve.
Légli Ottó alapboraival rég találkoztam, egykor belefutottam ugyanis egy-két nekem nagyon nem tetsző palackba, ami később eltántorított a vásárlásuktól (ellenben a Landord, a Gesztenyés Riesling és a Banyászó Olaszrizling – melyeket legutóbb a Kárpát-medencei Borászok Találkozóján kóstoltam – még soha nem okozott csalódást; ott és akkor még a János-hegy Sauvignon Blanc is tetszett, bár az nem az én világom). Szóval a Légli Blanc: egy könnyed nyári küvé olaszrizlingből (50%), sauvignon blanc-ból (30%), ötöde pedig rajnaiból. Illatában a sauvignon blanc, zamataiban az olaszrizling és a rajnai savai viszik a prímet. Sok friss gyümölcs, egres, citrusok (főleg friss lime), fű, némi csalánosság, szájban a nyurga test lendületes savakon nyargal, közepesen hosszú korty némi ürességgel és vékonysággal, végében határozott kesernyésséggel, ami nem zavar, inkább az üdítő jelleget erősíti. Nem súlyos, nem komolykodó, inkább hányavetin slampos – a 13-as alkohol ezért talán túlzás is, de úgy tűnik, a magas alkohol egyre általánosabb probléma lesz errefelé. Jó bor, elfogyott gyorsan, ízlett mindenkinek: 4 pont, és az árát is megéri (1345 forint a Bortársaságnál).