Eljutottam az év utolsó posztjához. Összegezhetnék, főleg a hiányokat: amiket szerettem volna, de idő, energia, tehetség (divatos szóval erőforrások) hiányában nem tudtam megírni. Nem sikerült kidolgoznom a magyar bor minden problémájára választ adó alapvetésemet, de még egy…

Ez is egyik adósságom: megígértem, és most teljesítem: leírom benyomásaimat a Tokaj Hétszőlő 5 puttonyos aszújának kilenc évjáratáról. Azt nem tudom, hogy üzletileg sikeres-e a Hétszőlő. Azt gondolom, hogy egyrészt nem, bár ezzel valószínűleg nincs egyedül a különleges…

Amennyire hangsúlyos fajta a zöldveltelini (vagy zöld veltelini, merthogy van piros is) tőlünk pár száz kilométerrel nyugatabbra, annyira marginális nálunk (egy 15-20 éves felmérés szerint az akkori közel 140 ezer hektár szőlőterületünknek mindössze az 1,6 százalékán…

Nem kerülgetném a forró kását, hogy mihamarabb tiszta vizet önthessek a nyílt lapok közé. Alábbiakban egy kóstolóról számolok be, melyről olvashattak eddig is sok helyütt sokat, hiszen kétségtelenül revelatív élmény volt sokaknak – nekem biztosan. Az AMUVA-n például…

A schwagerek nyolcvanas évekbeli nagy borászati feltámadása nem csak a szigorú minőségellenőrzésnek köszönhető. Sokat lendített rajtuk az is, hogy felfedezték maguknak a blaufränkischt, a zweigeltet és a grüner veltlinert: és egy újabb lendülettel bebizonyították, hogy azokból…

Hiába van Pampetrics úr kiváló borkereskedése, valahogy nem tudok eligazodni Észak-Balaton borvidékein: itt turistavakítás, ott csúcsborászat, itt egy kézműves borászat egyedi borokkal, ott meg fertőzött pince és rossz hordók, itt nagybefektető, ott kis parcellák... Hírünket…

Két hét pihenés után kezdjük (folytassuk) valami könnyeddel – két rozéval. Nem venném el Albert gazda kenyerét, aki szorgalmasan deríti fel a borvételező helyeket, de hadd szóljak egy jó szót Pampetrics György úrért (kék ingben), akit egyhelyütt a Balaton-mellék első…

Szászi Endre Kabócása legenda – és persze legendásan drága. Szászi urat ezért a boráért a borközbeszéd be is emelte a rizlingguruk szűk körébe. Én azonban azt gondolom, hogy a borászt nem feltétlenül a csak keveseknek elérhető (és kevesek által érthető) borok…

Mindig is érdekelt az az ellentmondás, ami a terroirfaggatók szándékai és az általuk telepített fajták között feszült. Nemrégiben a Winfer kapcsán sokan a bírálok orrára húzták: a Pávát (amiből persze két cabernet figyel árgus szemmel) nem, de egy sangiovesét bezzeg képesek…

Kevés pince mondhatja el magáról: jót s jól: azaz jó bor kínál csábítóan olcsón – csúcsbort pedig elérhető áron. Heimannék e kevesek közé tartoznak. Szinte mindegyik boruk kiváló ár-érték arányú: a Cervaes régóta, Cervus korától kedvencem, a Barbár talán az…