Skip to content


Tokaj, a zseni

Amikor Jancis Robinson jó egy éve Szepsy-borokat kóstolt az első VinCE-n, lelkesedésében arra ragadtatta magát, hogy Szepsy Istvánt lángelmének nevezze. Ezzel – már csak honfiúi meggyőződésből is – mélységesen egyetérthetünk. Robinson lelkesedése azonban eszembe juttatta a genius loci körüli tévelygésemet. Nem tudom, létezik-e. És ha létezik, sem tudom elképzelni a működését; nem tudom, hogy vajon az ember ellenében is képes érvényesülni, vagy épp ellenkezőleg, fel kell ismerni és egyetértésre kell jutni vele nap mint nap, mert ellenkező esetben beindul a Kőműves Kelemen-effekt. Most például – revideálva korábbi álláspontomat – éppen azt sejtem, hogy van valami, ami független Szepsytől, Demeter Zoltántól, a Királyudvartól és a többi nagytól. Ezt az a kóstoló súgta-sejtette velem, amit a nemrégiben átkeresztelt nemzetközi repterünkön, a SkyCourt terminálban működő Heinemann duty free shop és a Tokaj Kereskedőház rendezett több tíz éves aszúkból.

A „Kerház” minőség és mennyiség tekintetében is fantasztikus készlettel rendelkezik muzeális borokból, a legöregebb aszú állítólag 1670-ből származik. A Heinemann shopban, ahol egyébként tisztes és színes a magyar borválaszték, hat muzeális évjárat nyolc aszúját lehet megvásárolni: 1988-as 6 puttonyost (159 euró), 1975-ös 6 puttonyos a Szarvas dűlőből (525 euró), 1972-es 5 puttonyost a Gyopáros dűlőből (435 euró), 1968-as 6 puttonyost a Kincsem dűlőből (600 euró), 1956-os 5 puttonyost (750 euró), valamint egy 1940-es aszúesszenciát (1800 euró), valamint kapható még egy 4 puttonyos 1956-ból és egy 6 puttonyos 1940-ből. Albert gazda, aki nálam mindenképpen nagyobb aszúfan, ráadásul Tokajt és a műfajt is alaposan ismeri, még aznap közzétette benyomásait. Nehéz lenne a megállapításaival vitatkozni – nem is teszem –, ráadásul a sorrendjével is egyetértek. Ám mégis: nehéz elintézni ennyivel – már csak a mostanság sokat emlegetett kognitív disszonancia miatt is –, hogy boronként kb. fél decit számolva röpke óra alatt lecsorgat a torkán az ember elkényeztetett gyermeke több mint 400 eurót (cca. 110 ezer forint).

A „Kerház” minőség és mennyiség tekintetében is fantasztikus készlettel rendelkezik muzeális borokból, a legöregebb aszú állítólag 1670-ből származik. A Heinemann shopban, ahol egyébként tisztes és színes a magyar borválaszték, hat muzeális évjárat nyolc aszúját lehet megvásárolni: 1988-as 6 puttonyost (159 euró), 1975-ös 6 puttonyos a Szarvas dűlőből (525 euró), 1972-es 5 puttonyost a Gyopáros dűlőből (435 euró), 1968-as 6 puttonyost a Kincsem dűlőből (600 euró), 1956-os 5 puttonyost (750 euró), valamint egy 1940-es aszúesszenciát (1800 euró), valamint kapható még egy 4 puttonyos 1956-ból és egy 6 puttonyos 1940-ből. Albert gazda, aki nálam mindenképpen nagyobb aszúfan, ráadásul Tokajt és a műfajt is alaposan ismeri, még aznap közzétette benyomásait. Nehéz lenne a megállapításaival vitatkozni – nem is teszem –, ráadásul a sorrendjével is egyetértek. Ám mégis: nehéz elintézni ennyivel – már csak a mostanság sokat emlegetett kognitív disszonancia miatt is –, hogy boronként kb. fél decit számolva röpke óra alatt lecsorgat a torkán az ember elkényeztetett gyermeke több mint 400 eurót (cca. 110 ezer forint).

A borok valóban egységesek voltak: sötét borostyán szín, olajos tömörség, dohány, avar, dió, méz (hogy gesztenye, hol akác, hol repce, hol selyemfű), aszalt gyümölcsök a körtétől a sárgabarackon át a sárgadinnyéig, mazsoláig és fügéig, olykor kenyérhéj, füstös vagy zöld tea, vanília, csillagánizs, gyógyfű und so weiter und so fort... Szájban lendületes és élő savak, bár már jóval a 10 g/l alatti szinten, karamellás, grillázsos, tejes kávés zamatok, krémes, némelyik évjáratnál szinte habosan könnyed textúra, olykor sherrysen száraz hatás. Egy szó mint száz: színes és percről percre változó. Eddig feljegyzett emlékem egy '88-as 5 puttonyosról volt, ami a privatizáció jóvoltából került a Hétszőlő tulajdonába. A meglepő, hogy apró árnyalatoktól eltekintve (érezhetően magas illó, az oxidáltsággal kapcsolatba hozható kesernyésség stb.) akkor, azaz bő egy éve is a mostanihoz hasonló benyomásokat írtam a jegyzetfüzetembe. (Az alábbi boroknál az évjárat az aszúszemek szüretelésének évét jelenti, mivel akkor még óbort is lehetett használni aszúkészítéshez.) A kóstolón nem pontoztam, élveztem a borokat. Egyedül az 1968-as Kincsem 6 puttonyos mellé biggyesztettem számot: 8-9 pont.

1988, 6 puttonyos: ha másból nem, a fickós savakból mindenképpen lehet következtetni a viszonylagos fiatalságára. Illatában dió, dohány, aszalt gyümölcsök, kis szellőzés után füst és gyógynövények. Szájban citrusokat idéző zamatos savak, az édességérzet fahéjjal és csillagánizzsal bolondított karamellizált cukor formájában jelentkezik. A lecsengés azonban gyógyszeresen kesernyés, az oxidált óborok nemszeretem búcsúja – ettől már szinte száraznak hat a bor.
1975, 6 puttonyos, Szarvas dűlő: még sötétebb, konyakos szín, illatában füstös teafű, az édes fűszerek mellett kakukkfű, föld, gomba, dohány és csokoládé. Szájban tiszta, eleven savak – lényegesen kiegyensúlyozottabb, mint a '88-as. Kandírozott narancshéj, vanília, csoki, húsos-krémes textúra. Illata lassan kapott erőre, szájban ellenben azonnal érvényesül.
1972, 5 puttonyos, Gyopáros dűlő: fülledt, várni kell vele, aztán megelevenedik, az aszalt gyümölcsökből álló mix (szilva, sárgabarack, mazsola, füge, csokoládés kandírozott narancs). Szájban egészen enyhe gyógyfüvesség, intenzív savérzet citrusokkal; -mézes-krémes korty, amiben felfedezni véltem némi ásványosságot is.
1968, 6 puttonyos, Kincsem dűlő: aszalt gyümölcsök a körtétől a sárgabarackon és a narancson át a mazsoláig, sárgadinnye, avar, dohány, finom füst – mindez nyakon öntve gesztenyemézzel. A kortyban egyszerre van jelen a vaníliás, fűszernövényes, enyhén citrusos, illetve a csokoládés, karamellizált mézes jelleg. Savai vibrálnak, a kortyot könnyeddé, már-már szárnyalóvá teszik. Ebben a borban minden ott, akkor és úgy, hogy ne maradjon bennünk kétely: közel a tökély.
1956, 5 puttonyos: itt padlót fogtam, mert nem találtam kapaszkodót. A bor koncentrált és sokrétű, illatában az aszalt jegyek felülírnak szinte mindent, mégis belengi az egészet valami megfoghatatlan üde virágos jelleg. A korty sűrű, krémes. A kenyérhéjas, sherrys zamatokat erősíti az intenzívebb alkoholérzet.
1940, Aszúesszencia: Albert gazda vonatkozó posztjának kommentjei között olvasható a magyarázat, hogyan is kerülhet egy 1970-től használt kategória egy harminc évvel korábban készített borra. Illatában dohány, avar, aszalt gyümölcs, vanília, zöld tea, baracklekvár, narancshéj, narancsvirág, csoki. Megdöbbentően friss és eleven savai habosan könnyed, krémes testtel párosulnak (aszúhab?). A karamellizált mézes, csillagánizsos, vaníliás ízek persze itt is megvannak.

És akkor vissza a genius locihoz. Ezek közül a borok közül voltak – valószínűleg szovjet exportra szánt – forgalmi tételek, voltak orosz katonákkal és diákokkal szüreteltetett tételek (nem hiszem, hogy ezek az alkalmi munkások jeleskedtek volna az aszúválogatásban), a hat borból öt a Tokaji Állami Gazdaság égisze alatt készült a szocializmus különböző korszakában. Termelte az Ismeretlen Szőlész, alkotta az Ismeretlen Borász, jó esetben ismerjük a dűlőt, de minden esetben tudjuk: a hely Tokaj-Hegyalja. Az eredmény pedig ma is értékelhető, és aki kifizeti az 1800 eurót az 1940-es évjáratért, valódi és nagyszerű borélményt kap a pénzéért.

De melyik a legjobb? Nálam most 1968-1940-1972 a sorrend. De ha egy hét múlva ismét elém tennék a hat aszút, nem mernék látatlanban fogadni ugyanerre a hármas befutóra.

Címkék: tokaj tokaj kereskedőház 1956 aszú 1988 aszúesszencia 1968 1975 6 puttonyos 1972 5 puttonyos 1940

A bejegyzés trackback címe:

https://borboy.blog.hu/api/trackback/id/tr962939190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

minja konka 2011.05.29. 19:52:36

"dohány, avar, dió, méz (hogy gesztenye, hol akác, hol repce, hol selyemfű), aszalt gyümölcsök a körtétől a sárgabarackon át a sárgadinnyéig, mazsoláig és fügéig, olykor kenyérhéj, füstös vagy zöld tea, vanília, csillagánizs, gyógyfű"

ti amúgy komplett hülyének nézitek az olvasót, ugye? közben röhögtök, hogy van, aki ezt a sok blöfföt komoly képpel beveszi

- SunDisc - 2011.05.29. 21:39:05

Szerintem Modor Tibi álblogja :)

Józanparaszt 2011.05.29. 21:46:10

Legjobb az, amikor azt mondják, hogy hóvirág (íz?!). Na, az lehet a csúcs! Erre a gyógyfű aromára kíváncsi lennék (kamilla, esetleg fekete nadálytő, nem mindegy). Egyébként élek-halok a jó borért (pláne, ha Tokaji), de ez a forgatom a pohárban, a számban, a szememben, a fülemben, nálam nagyon ki tudja verni a biztosítékot. És ezek után olyan ízvilágot ki tudnak találni, ami a Földön nincs.

min 2011.05.29. 22:22:19

A szenya Tokaj Kerház. ...Pár éve egy osztrák ismerősöm akart venni 1956-os tokajit mire a kerházban azt mondták nekem, hogy olyan évjáratú boruk nincs mert valami betegség pusztított akkortájt. erre tessék...egy szaros reptéri shopban mégis tudnak árulni. Szargané banda.

Weér Yvo · http://borboy.blog.hu 2011.05.29. 23:08:15

@minja konka: igen, és ráadásul még jutalékot is kapunk az eladott palackok után.

Weér Yvo · http://borboy.blog.hu 2011.05.29. 23:22:17

@min: az, hogy van valamilyen évjáratú bora a Kerháznak, még nem jelenti azt, hogy adott pillanatban az forgalomba hozható. Ezeket az aszúkat a forgalomba hozatal előtt újra kellett palackozni (új palack, beállított kénszint, címke stb.).

Dendrobatidae 2011.05.29. 23:33:17

@Weér Yvo: " 1972, 5 puttonyos, Gyopáros dűlő: szilva, sárgabarack, mazsola, füge, csokoládés kandírozott narancs"
És te ezt mind kiérezted a borból?:)) Mert külön-külön még hagyján, de így egybe... Szerintem, ha ezeket az összetevőket beraknám egy turmixgépbe és utána megkóstoltatnám veled, a büdös életnem nem ismernél rá többet a mazsolára, fügére, de még a narancsra se...
Ennek ellenére én szeretem olvasgatni ezeket a szövegeket a borosüvegek címkéin. Valahogy felvidít!:)

min 2011.05.29. 23:49:19

@Weér Yvo: Nem azt mondták, hogy nincs palackozva haenm egyáltalán nincs mert mint írtam állításuk szeritn abban az évadban betegség pusztított a környéken. Egy szóval sem említették, hogy esetleg hordóban van egy adott mennyiség amit később esetleg palackoznak is.

bigthereal 2011.05.29. 23:58:53

nekem van itthon 88-as hatputtonyosom...

meg még néhány palack egyéb évjárat:)

Weér Yvo · http://borboy.blog.hu 2011.05.30. 01:04:08

@Dendrobatidae: én meg irigylem azokat, akik még ennél is többet képesek érezni egy borban.

A boroknak – legalábbis a jó boroknak – ugyanis valóban bonyolult az illatviláguk. A bor lényegében különböző vegyületek vizes oldata, azaz nagyjából 85 százaléka víz (H2O), átlagban 12-13 százaléka alkohol (nem csak etanol, hanem például metanol is!), a maradék 2-3 százalék pedig különböző bonyolult vegyületek elegye. Az aszúknál az összetételt tovább bonyolítja a botrytis cinerea okozta nemesrothadás. Egy aszúban például a puttonyszám függvényében literenként akár 160-180 gramm cukor (glükóz és fruktóz) is lehet, sőt az aszúesszenciában még több.

Az illat és az íz szempontjából a szerves savak (pl. borkősav, ecetsav, almasav, citromsav), a fenolos vegyületek (pl. antocianin), a nitrogéntartalmú vegyületek (pl. aminosavak), a különféle aromaanyagok (pl. aldehidek, észterek, terpének, polifenolok), az ásványi anyagok (mindenféle anionok és kationok formájában) stb. játsszák a legnagyobb szerepet. A vegyületek egy része persze szagtalan-íztelen, de amelyik nem ilyen, és a borban eléri a mennyisége az érzékelhetőségi küszöbértéket, azt a gyakorlott és érzékeny orrú kóstoló "ki tudja szagolni". És ez nem azonos azzal, amikor te leturmixolsz mazsolát, sárgabarackot, dinnyét stb. A borban ugyanis olyan vegyületet illatát lehet érezni, ami a mazsola vagy éppen a sárgadinnye karakterét meghatározza – erre utalnak a borleírások, hogy szemléletessé tegyék a kóstoló élményét. De amit a kóstoló érez, egyenlő a mazsola vagy a sárgadinnye illatával, hiszen e bizonyos vegyület mellett azokban a gyümölcsökben is még számtalan, az illatukat és ízüket meghatározó más összetevő található.

De nem is az illatok szálazása a lényeg, hanem az, hogy az összkép harmonikus legyen, amit az érzékelhető és nem érzékelhető vegyületek összessége határoz meg – ezt a harmóniát bárki meg tudja ítélni, aki egy kis figyelmet szentel a bornak.

2011.05.30. 06:41:35

@minja konka: Egyszer próbáld meg a bort nem csak inni, hanem ízlelni. Sokáig én sem hittem az egészet, én is csak valami hablatynak gondoltam, de m már a feleségem is néz rám, amikor egy szép rizlinget megszagolok a pohárban, és odatartva neki, ecsetelem, hogy már az illatában is érzik az enyhe keserűmandulás jelleg, vagy visszatérve az aszúhoz, az enyhe füstös, és aszaltgyümölcsös, mazsolás aroma. De ehhez egyrészt nyugalom kell, másrészt ráhangolódás. A borivás ehhez kevés...

demagofób 2011.05.30. 08:53:02

Én Sárospatakon a Rákóczy pincében láttam pár palack '56-os borocskát. Közelébe sem lehetett menni :)Vastagon állt rajta a nemes penész

marvin__42 2011.05.30. 12:04:40

@Mr Garrison: Az, hogy valamit nem értesz, még nem jelenti azt, hogy az biztosan nem is működik/létezik.
Ha belegondolsz egy boros oldal szerzője nem a saját hasznáért ír blogot, nem akar átverni senkit, leírja, hogy ő hogy érzi a dolgokat. Ezzel lehet nem egyetérteni, de minimum az őrülteknek kijáró tisztelettel lehetne fordulni felé. A tisztelet alap. Meg persze ha az ilyen idegesít és hülyeségnek tartod, hát ne idegesítsd magad, és ne olvasd :-)