Skip to content


Bolyki palackpostája és videoüzenete 2010-ből

Tavaly a szeles-szemerkélős borfesztiválon kérdeztem Szepsy Istvánt a 2010-es kilátásokról (elismerem, nem túl eredeti, akkoriban mindenki erről kérdezte a borászokat). Ő a kötelező kincstári optimizmuson túl a híres hadvezér, Raimondo Montecuccoli örökbecsűjét ültette át a növényvédelemre, miszerint az egészséges szőlőhöz mindössze három dolog kellett: pénz, pénz és pénz – meg némi szerencse. Egyik interjújában számszerűsítette is, szerinte mintegy két és félszeresével többet kellett kellett költeni növényvédelemre, mint egy átlagos évben, de voltak olyan területek, ahol még ez sem segített. Ennél csak rosszabb történeteket hallottam, beszéltem olyan borásszal, aki nyár közepétől csak azért permetezte a szőlőt, hogy legalább a vessző egészségesen beérjen, azaz legyen miről hajtásokat nevelni 2011-ben. Száz szónak is egy a vége, csúcsborok legfeljebb elvétve készültek a 2010-es termésből. Ugyanakkor az évjárat borai azt is megmutatják, ki a legény a gáton. Aki szőrén akarta megülni a hordót, könnyen összeüthette a bokáját, és még a hanyatt is eshetett – mondaná erre phoward. Élményeim mindazonáltal ellentmondásosak. A Somlói Tavasz Egyesület 2010-es évjárat-bemutatóján meglepően kerek, határozott, de érett savú borokat kóstolhattam (élményeim összefoglalásával adós vagyok, meglehet maradok is), a Káli-medencei Borversenyen ellenben az volt a benyomásom, hogy arrafelé csak a legfelkészültebbek tudtak jól átvergődni a múlt év barátságtalan időjárásán.

Nem tudom, hogy Bolyki János mit csinált tavaly. Vagy imádkozott sűrűn, vagy átlátszó ernyővel állított minden tőkéjéhez egy-egy embert, vagy... Mindenesetre helyre kis bort hozott össze a 2010-es sauvignon blanc-jából. A 2008-asát is szerettem – nagyon. Persze a két bor ég és föld. Ha tetszik, szó szerint. A 2010-es ugyanis karcsú, légies. Persze van tartása. Illata összetéveszthetetlenül sauvignon blanc-os: friss fű, csalán, bodza, frissen zúzott szőlő, érett citrom, enyhe mandarinosság, némi banán. Savai érettek, zamatosak, de ettől még a bor nem sugall semmit sem a terroirról, sem a teremtett természet szelleméről. Egyszerűen jó inni. Az alapanyag nem fajsúlyos, de egészséges, a végeredmény kerek, ízléses. Mestermunka, amit egy jó szőlésznek-borásznak egy nehéz évben, álmából felriasztva is hoznia kell: 4 pont. Illik hozzá a csavarzár. Kizárólag alaposan hűtve fogyasztandó.

Ez a sauvognon blanc egy régi adósság törlesztésére is alkalmat ad. A felvétel másfél éve készült a Magyar Tudományos Akadémián, az egri borok szokásos tavaszi seregszemléjén, aztán elveszett, majd a Kürt Zrt.-nek köszönhetően megkerült. Hogyan lett borász Bolyki János? Pályakép két és fél percben. (A kamerát Kodolányi Balázs kezelte. Köszönet érte.)

Címkék: eger sauvignon blanc 4 pont bolyki jános

A bejegyzés trackback címe:

https://borboy.blog.hu/api/trackback/id/tr602909378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.