Skip to content


Vargáék akcióban

Intézzük el a könnyebb részét: nem eléggé dicsérendő módon a Varga Pincészet és a Metro Kereskedelmi Kft. összefogott, hogy megsegítsék az árvíz sújtotta Komlóskát és Tolcsvát. A kivitelezés egyszerű: a Varga Pincészet ad összesen 6500 palack 2008-es Badacsonyi Rózsakőt és 2007-os Balatoni Kékfrankost az Aranymetszés sorozatból a Metro Kereskedelmi Kft.-nek, amit aztán a Metro-lánc áruházaiban jól eladnak bruttó 999 forintos egységáron. Ezután jön a lényeg: a vételárból befolyt összeget, tehát minden eladott palack árának száz százalékát átutalják a két településnek (gondolom, ez a nettó ár – azaz 799 forint – száz százalékát jelenti, hiszen az áfa az államé). A Varga Pince ingyen adja a borokat, a Metro pedig az értékesítési munkát és a reklámot. Az akció augusztus végéig tart. Ezzel kapcsolatban megkeresett Varga Bálint, hogy írnék-e a borokról. A válasz kiderül a kattintás után.

Badacsonyi Rózsakő 2008
A budai zöldből és a kéknyelűből készült borok többsége próbára teszi a honi fajták iránti – amúgy olthatatlan és kis híján feltétel nélküli – lelkesedésemet. Még nem ittam arcomra spontánul őszinte mosolyt csaló bort egyik fajtából sem. Na de majd a rózsakő! A fajtát 1957-ben nemesítette Király Ferenc a kéknyelű és a budai zöld keresztezésével, egyesítendő a két fajta előnyeit. Manapság egyre többen telepítik a kéknyelű porzójaként – valószínűleg azért is, mert önállóan szüretelve lényegesen jobb minőségű bor készíthető belőle, mint akármelyik őséből. Tehát a nemesítés célt ért. A rózsakő jó cukorgyűjtő, magas extraktot vtud produkálni, és még aszályos, forró időjárásban is képes irdatlan mennyiségű savat elraktározni. Na szóval: a Varga Rózsakő e fajtának tisztességes megvalósulása. (Az Aranymetszés sorozatról Albert gazda írt többször, előző életében is. Aki érdekel a véleménye, kattintson ide vagy ide, de talál olvasnivalót itt is: fenntartásokkal bár, dicsérte a pincészet törekvéseit.)

A 2008-as rőzsakő is ennek a pozitív iránynak a terméke: érezhető benne a jóra törekvés. A rajnai palack elegáns, illik a borhoz, a jó minőségű fekete szilikon dugó talán kevésbé. A bor illatában az érett, traminis emlékeket idéző szőlő, az egres-alma-őszibarack egyveleg és az intenzív citrusosság fölött kezd eluralkodni a fádság, pedig a savak orrbaverően intenzívek. Zamatos savú, lendületes bor, a sav (a bor adatlapja szerint 7,4 g/l) elrejti a benne lévő 7,8 gramm maradékcukrot, ami persze ettől még a krémességhez hozzá tud járulni. Élvezetes, érezhetően magas extraktú, húsos, olajos textúrájú bor, lecsengésében enyhe savhangsúllyal, gyógynövényességgel. 5 pont. Tisztes ajánlat jótékonysági célokra, aki megkóstolja, nemcsak jót cselekszik, de rosszul sem jár.

Balatoni Kékfrankos 2007
Ha az édes balatoni merlot-ra (tájbor) gondolok, nem biztos, hogy leveszek Varga vörösbort a polcról. Ez a balatonaligai területről származó bor sincs a topon: vagy megöregedett, vagy eleve vénnek született. Színe barnás-vöröses, illata már majdnem üres, leginkább olyan szilva-meggy lekvárra emlékeztet, amit napokra kint felejtettek az asztalon, ezért picit erjedésnek indult, majd ebben az állapotában beszáradt, aszalódott. Azt persze így is fel lehet ismerni, hogy kékfrankos, sőt a csokoládés jegyek még érdekesek is. A korty azonban már lapos, ugyanakkor a vékonyka tanninok még mindig szárítanak. A zöldesség és a kortyban is megjelenő konyakmeggyes jelleg pedig nem nagyon békül össze egymással. A rövid lecsengés kesernyésségét is az éretlen csersavak okozhatják. Maradjunk annyiban, hogy ezerért ittam már ennél sokkal jobbat, de sokkal rosszabbat is. Ez a bor csak jótékonyságból ér meg 3 pontot. Rossz érzés legfeljebb azért maradhat az emberben, mert a bor megvásárlásával közvetve a Varga Pincészetet is támogatjuk, amit ezért a kékfrankosért nem érdemelnek meg. (A pincészet honlapján a kékfrankos nem is szerepel az Aranymetszés sorozatban, helyette cabernet sauvignont találunk.)

A Varga-jelenség
Nehéz helyzetbe hozza „Magyarország kedvenc borászata...” az embert. Ha az édes Balatoni Merlot-ra gondol, minimum végigfut hátán a hideg – de felemlegethetnénk bármit a Balaton termékcsaládból. Meg aztán itt van ez az „év első bora” verseny, amit egy láthatatlan pályán futnak általam láthatatlan versenyzők és a Varga Pincészet, mindenesetre a Guinness.rekord megvolt. Persze kétségtelen: van a büdös nagy kapitalizmus, és van annak a profittermelési kényszere. Hibáztathatunk-e egy kapitalistát, hogy kiszolgálni és nem edukálni akarja a vásárlóközönségét? És úgy emlékszem, egyszer sem kérték fel Varga Pétert, hogy legyen Magyarország, uram bocsá’ a magyar borászat arca. (Azt persze csak ő tudná megmondani, hogy azonnal igent mondana-e egy ilyen felkérést vagy kéretné magát egy kicsit.) Lehet-e azonban haragudni egy vállalkozásra, hogy Dionüszosz helyett Mammonnak mutat be áldozatot? És ha a Varga pincészet Mammonnak hódol, csupán egy visszajelzés érdekes: megveszi-e a fogyasztó a bort drágábban, mint amennyiért elő lehetett állítani? Tanulságosak a pincészet honlapján az egyes borokhoz fűzött vásárlói visszajelzések (bár nem tudom, ezek valódi vásárlói vélemények vagy a belső marketingosztály humánerőforrásai által generált hozzászólások; mindenesetre többnyire hitelesnek tűnnek): Vargáék kapnak hideget-meleget, de a borokat viszik. Ez számukra nyilván elegendő visszaigazolása annak, hogy jó úton járnak. Nem kárhoztatnám őket ezért – de nem is dicsérném.

Egyben azonban biztos vagyok: a félédes Balatoni Zweigelt hosszú távon teljes mértékben hitelteleníti az Aranymetszés sorozat legkiválóbb borait is. Vannak a Vargáékéhoz hasonló méretű borászatok (Hilltop Zrt., Szőlőskert Zrt – felszámolás alatt, Danubiana Bt.), melyek jó ízléssel elkészített borokat adnak az alsóbb árkategóriában is, és ami szintén fontos, a low budget kategóriájú boraik nem kérdőjelezik meg a termékpiramisuk csúcsán lévő termékek hitelességét, az a sokak által emlegetett termékpiramis náluk vertikálisan is azonos stílusban épül. Mindezek, és a vásárlói tudatosság növekedése előbb-utóbb Vargáékat is váltásra késztethetik. Ha pedig egyszer váltanak – reménykedjünk –, akkor pici szebb lesz a világ.

Van persze itt más is. A közelmúltban Badacsonyban járva a kikötő közelében szinte minden borvételezési kereskedelmi egységben a Varga Pincészet boraira bukkantam. A palackok többsége nem az Aranymetszés sorozatból származott, ami meg abból, annak az ára verte a kétezret. Az ott megforduló külföldieknek nem ártana megmutatni: a balatoni bor nem a félédes zweigelt, És erről a Varga Pince is tehetne – jótékonyság lehetne ez is. De tehetne az összes többi borász is, például azzal, hogy egy-egy település kiemelt helyén közösen üzemeltetnek egy kis boltot, ahol a helyi borászatok palackjait lehetne megvenni teszem azt pinceáron. Sőt, merész leszek! A bolt nem zárna be hatkor, hogy esetleg kilenckor is be lehessen ugrani pár palack jóféléért a grillezéshez meg az esti kvaterkázáshoz. Badacsonytomajban például hiába kerestem ilyen helyet. A legtöbb üzletben bizonytalanul mondták: nézzek át Badacsonyba, talán ott... Talán. Vargáék nem csak „talán” voltak ott mindenhol.

Címkék: varga pincészet badacsony kékfrankos aranymetszés rózsakő 5 pont 3 pont

A bejegyzés trackback címe:

https://borboy.blog.hu/api/trackback/id/tr122235111

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

loading 2010.08.20. 14:26:17

A kékfrankos pontszámával egyetértek. Nálam nem volt barnás és a kocsmai kékfrankosok "illatát" idézte. Csak jótékonysági okokból vettem,de legközelebb befizetem magam.
A fehéret nem vettem/kóstoltam.

Yeto 2010.08.20. 20:45:50

A Rózsakő abszolút bejött, a másikkal még nem mertem jótékonykodni, de ezek után nem is fogok. Van közel ennyiért szintén Aranymetszés CabSav 2006 ugyanott, az ugyan nem jótékony, de finom.

Mikrobi 2010.08.20. 22:24:45

Rózsakőt Laposáéktól vettem. Hét nyelven beszélt. Varga... no comment. Nekem csak a félédes cukrozott löttyök jutnak róla eszembe. Amíg ilyet gyártanak, hallani sem akarok erről a borgyárról.

zoli 2010.08.21. 12:44:20

Alapvető különbség, hogy a "Hilltop Zrt., Szőlőskert Zrt – felszámolás alatt, Danubiana Bt." inkább exportra termel, ott mások a borivási szokások és a minimáligényesség.
Az alapkérdések azok, amiben inkább érdemes cézári hüvelykújjat játszani Vargáék megítélésekor, hogy :
-simán csak kiszolgálják vagy formálják is piaci igényeket?
-amennyiben hirtelen igényesebb lenne a magyar (utópia, nyilván), képesek lennének-e a minőségi ugrásra komolyabb árbeli ugrás nélkül?

Előbbire a válasz sztem: leginkább csak fagyasztják a megörökölt igénytelenséget, az új termékek bevezetése és az ezzel járó reklám túlontúl költséges foglalatosság és ingoványos talaj is egyben, lásd Aranymetszés aktuális bolti évjáratait.
A második kérdés a nehezebb dió, de kóstolva a 2009-es Danubiana borokat, azt kell, hogy mondjam, ebben a kategóriában nemigen találnának kihívóra...

Heimann Zoltán · www.heimann.hu 2010.08.22. 11:55:21

"De tehetne az összes többi borász is, például azzal, hogy egy-egy település kiemelt helyén közösen üzemeltetnek egy kis boltot, ahol a helyi borászatok palackjait lehetne megvenni teszem azt pinceáron."

Weér Yvo, ezt szerintem nem a borászoktól kéne elvárni. Van nekünk bőven elég dolgunk, közdeni a magyar bürokráciával, és hidd el, mindig tudunk hova invesztálni a borászaton belül is (minőségjavítás a cél).

Kellene olyan vendéglátós-képzés Magyarországon, ahol borhoz értő pincéreket, éttermeseket képeznek, akik a magyar bor hiteles nagykövetei tudnának lenni. A cipész meg hadd maradjon a kaptafánál...

borpancsoló 2010.08.22. 14:58:37

Miután láttam néhányszor Vargáék technológiáját, azt kell mondjam, ha holnap úgy döntenek hogy a minőség irányába mozdulnak, nem lesz technológiai korlátjuk, minden adott hozzá.

Sokkal érdekesebb, hogy mi az eladható. Sajnos Ők azzal kűzdenek, hogy amíg Varga felirat van a palackon, az nem törhet ki a Max középmezőnyből. Az Aranymetszés szerintem ennek a tesztje volt valaha.

vargabalint_VBA 2010.08.22. 17:23:37

@borpancsoló >>: miert valaha? Az Aranymetszes borcsalad a vartnal jobban teljesit.

Weér Yvo · http://borboy.blog.hu 2010.08.22. 22:12:00

@erdőjáró: Egyfelől: szerintem a marketing a kereskedő és a termelő közös feladata lenne, feltéve ha van a borászatnak kereskedelmi kapcsolata. Másfelől: mi lesz azokkal a kis pincészetekkel, melyek valamiért (méret, mennyiség, ismertség stb.) nem kerülnek be a kereskedelmi rendszerekbe? Velük ki foglalkozik? Én, egyszerű fogyasztó, honnan tudok majd róluk; a konkrét példánál maradva: honnan tudom meg, hogy Badacsonytomaj környékén kihez érdemes elmenni a három-négy ismertebb nevű pincészetek kívül? Vagy: a pincéjüknél értékesítő borászok várják ölbe tett kézzel, hogy majd jön a megfelelően képzett éttermes/pincér/kereskedő, felfedezi őket, és jól megmondja a tutit nekem? És ettől majd úgy fog özönleni hozzájuk a rengeteg látogató, helyben vásárló, hogy ki sem látszanak a mosatlan poharak halma mögül? Szóval ez a cipész-kaptafa dolgot é kicsit bonyodalmasabbnak látom.

borpancsoló 2010.08.23. 09:44:00

@vargabalint_VBA: A valahát úgy értem, hogy amikor elindult, én ennek a tetszjét sejtettem mögötte. Azt nem tudom, hogy fogyásban milyen, de én ár-érték arányban nagyon magasra tartom ezt a sorozatot, de ez talán pont azért van, mert egy nagyon erős elutasítással fogadják a borait.

borpancsoló 2010.08.23. 10:03:59

@Weér Yvo: Én már annak is örülnék, ha a Káli-medencében a három "káli" nevű faluban nem mi egyedül lennénk napközben nyitva, mert akkor talán elindulna a borturizmus

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.08.23. 13:14:26

Jó írás. Kimért, szakszerű, tárgyilagos. Elismerés érte.

A Vargáktól ez az akció nagyon dicséretes. Az árvízkárosultak megsegítése és a problémáikra való figyelem felkeltése szép dolog. Le a kalappal előttük.

Ugyanakkor nyilvánvaló hogy ez az akció része a Varga bor marketinggépezetének és ez egy fikarcnyit sem csökkenti a gesztusuk nemességét.

Ez egy jó megmozdulás volt arra, hogy jópárezer fogyasztó poharába becsempésszék a prémiumnak szánt boraikat reménykedve abban, hogy később filantróp árukapcsolás nélkül is leveszik a boraikat a polcról. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen akció kapcsán már beindul a közösségi média ahol közismert okok miatt ritka az önfeledt tapsorkán ha a Varga borokról esik szó.

Összességében ügyes és szép a kezdeményezés. Főleg azt tartom benne zseniálisnak, hogy olyan apropót találtak a boraik köré ami miatt a szokásos kritikus véleményeket nehéz jó szájízzel újra elmondani.

Én személy szerint annak örülnék ha nem csak drága jótékonykodás kapcsán lehetne pozitív kontextust találni a Vargaborokkal kapcsolatban.

chateautorres 2010.08.23. 19:26:23

@erdőjáró: Bocsánat, hogy így kissé megkésve kapcsolódok csak be a polemizálásba, de nem feltétlenül értek veled egyet. A szerző által felvázolt és kívánatosnak tekinthető termelő/eladói hálózat kimondottan jól működik a világ sok borvidékén, és azokat igenis a pincék, termelők hozzák létre, s tartják fent, pontosan azon okból, amit a szerző is említett válaszában, hogy az adott település (vagy kisebb régió) minden termelője elérhető legyen egy helyen, mind a helybelieknek, mind az átutazóknak. Én úgy gondolom, hogy egyikőjüknek sem jelent ez piaci hátrányt, sőt ... (Feltételezem, hogy áldozatvállalást igényel a dolog, talán a birtoknagyság vagy ismertség arányában.) Csak Burgenlanba kell elmenni, Deutschkreutz-ban van az egész borvidéket átfogó borbolt, de pl. emellett (6 km távolságra) Horitschon-ban van csak a falu pincéinek is borboltja. Én rendszeresen vásárlok mindkettőben, hat palacktól pinceáron, kevesebbnél alig felette. De Németországban abszolút jellemző ez borvidékekre, Dél-Rhone-ban meg minden falunak van egy (Gigondas, Vayqueyras, Orange, Sablet stb.)
Tehát meg lehetne találni a módját, hogy egy több borászattal rendelkező település, vagy kisebb régió akár egy szatócsboltjába levinni a boraitokat. Akinek nincs ideje, vagy nem akar a pincébe menni, könnyebben rátalálna a termékre.