Skip to content


Magyar vircsaft, édes élet

Az index tényfeltár a Sümeg József egyik borászati cégét is érintő pincebezárások kapcsán. Sümegi József, aki nem mellesleg az Év Bortermelője címet adományozó Magyar Bor Akadémia elnöke is, megmagyaráz – természetesen.

Magyarázatának sarokpontja különösen tetszett: miközben a bortörvény indokolatlan szigorúságát ostorozza, saját jóhiszeműségét hangoztatja arra hivatkozva, hogy a mintákat a cége juttatta el Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Borminősítési Igazgatósághoz. Elővette a „jó vállalkozó vagyok”  (értsd: sok adót fizetek, munkahelyeket teremtek stb., ezért legyen nekem mindenki hálás) kártyát is, amikor ezt nyilatkozta az indexnek: „A borminősítő határozatát nem vitatjuk, de az ügyet nagyon sajnáljuk. Kellemetlenül érint minket ez a dolog, hiszen a húsz éve fennálló, a költségvetésbe ez alatt az idő alatt egymilliárd forintnyi adót és illetéket befizető borászatunknak eddig semmi ilyen jellegű problémája nem volt”. Bizonyára elfelejtette, hogy az adó nem jótékonykodás, és az adófizetés nem ad felmentést az egyéb stiklikért.

Most leszámítva azt, hogy a Borminősítési Igazgatóság szerint voltak problémák korábban is, hasonlóak és másmilyenek, vajon a magyar bor távol-keleti nagykövetének az nem jutott eszébe, hogy a befizetett egymilliárddal szemben mekkora kárt okozhatott? Erkölcsit, aminek nyilván közvetve vannak anyagi vonzatai is... És arra sem gondolt, hogy a Borakadémia elnökeként éjt nappallá téve a magyar bor hírnevének öregbítésén kellene munkálkodnia, és hogy ebbéli pozíciója nemcsak a kapcsolati tőke és közvetve a családi vagyon gyarapítására szolgál? És azt vajon végiggondolta-e, hogy nem azt kellene hangoztatnia, hogy rossz irányba borult a cukros zsák, hanem talán be kellene jelentenie, hogy lemond a Magyar Bor Akadémia elnöki tisztéről? Nem másért, csak mert  „...az Akadémia célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása.”  Eddig biztosan nem, legalábbis nem hallottam róla hogy sajtótájékoztatót hívott volna össze, melynek témája   „lemondásom a Magyar Bor Akadémia elnöki székéről” . Persze az sem lenne utolsó, ha a tagok szólítanák fel lemondásra... Legalább azt megmutatná, hogy számukra érték az,amit eddig a Bor Akadémia képvislet, és aminek egyik, a borfogyasztók számára is értelmezhető kifejeződése volt például Az Év Bortermelője cím. Vagy mindenkinek jobb lapítani, mint a nem tudom én micsoda nem tudom én hol?

A legvalószínűbb persze az, hogy miután a Borminősítési Igazgatóság bírságolt, időlegesen bezáratott, a büntetés letelte után minden folytatódhat tovább. Az elnök továbbra is elnököl, hiszen csak apró hiányosságok miatt kekeckedett a magasságos Hivatal egy indokolatlanul szigorú törvény nevében. Az év bortermelőjét idén is megválasztják, ám ő majd nem koccintani hívja barátait az elimerést megünneplendő, hanem kínosabbnál kínosabb kifogások gyártásába kezd, hogy miért is ne kelljen átvennie a díjat.

És minden csorog szépen tovább...

Címkék: botrány sümegi józsef

A bejegyzés trackback címe:

https://borboy.blog.hu/api/trackback/id/tr771236651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lackó 2009.07.09. 23:41:51

Aztán az én felvetéseimhez mit szólsz? Az is érdekes aspektus...

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2009.07.10. 07:35:22

Szerintem a bortörvény indokolatlanul megengedő és a büntetés pedig bosszantóan enyhe.

A jó az lenne ha alapvetően tilos lenne a répacukor használata és a sűrítménnyel való mustjavítás is évjáratfüggő központi engedéllyel történhetne.

A jelenlegi pancsolós törvény azt támogatja, hogy a bortermelő ne foglalkozzon a must minőségével, mert úgyis felhozzák a cukorfokot ha kell és ezért a szőlőtermelőnek nem éri meg érett szőlőt nagyobb kockázattal termelni, hiszen a bortermelő nem fizeti ki neki a minőséget jelentő ártöbbletet.

Ugyanígy az OBI-nak sokkal intenzívebben kellene a piacon jelenlevő borokat analitikailag ellenőrizni.

Amúgy tőlem lehet engedélyezett a pancsolás és a cukrozás... csak az így előállított lőrét (tényleg ez a hagyományos neve az egyszer kipréselt törköly felvizezésével és cukrozásával készült italnak) ne lehessen bornak nevezni.

lackó 2009.07.10. 10:40:43

@BZoltan: @Weér Yvo: volt ez hír korábban is, azt mondjuk nem is figyeltem, hogy mikor történt a bezárás. Talán ha nem hülyeségek miatt büntetne az OBI leggyakrabban (pl. miért gond az, hogy a fogyasztót pontosan tájékoztatják az alkoholfokról, nem pedig egészre.félre kerekítve). Az a baj, hogy átláthatatlan az egész rendszer, az urban-legendákat sokan ismerjük, van is benne komoly igazság. Na mindegy. Csak azt nem értem, hogyan kaphat egy zalagyöngye OBI-s engedélyt, ha nyilvánvalóan hibás a bor...érzékszervi vizsgálatban is gyengék.

Amúgy ebben a cukrozás kérdésben én radikális vagyok, ugyanannyira idegen anyag a borban, mint a természetes színezék. Legyen mustsűrítmény, eleve drágább, így talán a minőség fele is tolódhat a rendszer. Amelyik borászat pedig kézzel-lábbal tiltakozik ellene, az már felettébb gyanús.

nick: 2009.07.10. 13:07:21

sztem ne legyen se cukor, se chips, se mustsűrítés, se semmi, ami nem a szőlő borrá való természetes átalakulásához kell

kén OK
egyéb vegyi anyagokat meg szabályozzák azok, akik értenek is hozzá

DE adalékokkal ne toldozzák azt, amit úgyis felesleges
VAGY ne írják rá, hogy bor

lackó 2009.07.10. 13:49:26

@nick:: ez így szép és jó, de azért ne feledkezzünk meg arról, hogy nem minden borászat tudja azt megcsinálni, hogy egy adott évben nem jön ki borral, így azért a mustjavításra rá vannak kényszerítve, nem vagyunk Kalifornia (bár lehet, hogy arra haladunk).

coeurace 2009.07.10. 14:11:34

Azért ez a cukrozás kérdés nem ilyen egyértelmű.
A törköly felvizezése és felcukrozása nyilvánvaló borhamisitás. Ez az egyik véglet.

Itthon az éghajlati viszonyok miatt a szőlő természetes cukortartalma viszont nem minden esetben elegendő arra, hogy jó bor készüljön belőle. (Ha kevés a cukor, abból kevés alkohol lesz és nem lesz tartós a bor.) Ezt a problémát minden olyan ország ismeri, ami a szőlőtermesztés északi régióiba esik. Mi legyen ezzel a szőlővel? Ebből lehet jó bort késziteni, de kell hozzá még cukor.

Mennyivel ártalmasabb a cukor az almasavnál, amit a mediterrán országok adagolnak? (Nekik sok cukor van a szőlőben, de sav nem marad :).)

Szerintem a mustsűitmény csak azoknak a déleurópai termelőknek jó, akiknek van bornak alkalmatlan szőlőjük és jó áron eladnák a sűritményt. Szabályozni kell, hogy mennyi cukrot lehet használni, mert senki nem akar "lőrét" inni bor helyett. Azt hiszem, hogy 1,5-2,5% cukortól viszont még nem lesz mesterséges, hamis a bor.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2009.07.10. 15:24:15

Engem egészen más vonatkozásban döbbentett meg az Indexes hír:

"A Mart-Den Bt. [...] félédes fehér tájborának az alkoholtartalma nem érte el a minimális kilencszázalékos szintet, [...] az alkohol több mint nyolcvan százalékban répacukorból származott."

Mit jelent ez? Azt, hogy természetes alkohol 2%(!!)-ban keletkezett a borban. Ez kb. 4 (!!!) cukorfokból állhatott elő. Nekem ne mondja senki, hogy 4-es cukorral szüretelt szőlőt, mert körberöhögöm. Ennyi szőlőcukor kb. a csigerében lehet, azaz a lecukrozott cefre újraerjesztéséből keletkezett lőrében.

lackó 2009.07.10. 17:50:42

@RAMBO: valószínüleg erről is volt szó...hacsak nem júniusban szüretelték a szőlőt, történhetett ott valamilyen törkölyfelvásárlás...kár, amikor beindul valami jó, a borvidék egyre jobban termeli ki magából a több, mint tisztességes borászokat (Frittmann, Font, Varga...), jön megint egy ilyen élelmiszeripari cég, és mindent leszarva a saját vidékét teszi tönkre...át kéne gondolni ezt az egész törvényt, meg ellenőrzési szigort. Nagyobb figyelmet a valódi problémákra, mint a bürokratikus szarakodásra.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2009.07.11. 08:39:37

@coeurace: Tökéletesen igazad van. A dolog leegyszerűsítve arról szól, hogy bizonyos évjáratokban nem lehet olyan olcsón bornak való szőlőt előállítani.

Tökéletesen helytálló az az érv, hogy Magyarország szőlőtermő vidékein az uralkodó időjárási viszonyok nem teszik lehetővé azt, hogy minden évben a megfelelő cukormennyiséget adó szőlőt szüreteljenek a kívánt (!!!) mennyiségben.

A törvényes minimális 9vv% alkoholhoz 14.9-es mustfok kell és a 11-12.5vv%-hoz pedig 17.5-19.5 mustfok szükséges.

Namos... A probléma az az, hogy a szőlőtermelőnek nem éri meg vállalni a 14-es mustfok feletti termeléssel járó kockázatot, mert a bortermelő (aki az esetek sok és problémás részében nem ugyanaz) nem ad a 19-es mustfokért annyival többet mint amennyivel nagyobb kockázattal ez az 5 mustfok jár és amekkora léveszteséggel az érettebb szőlő szüretelése jár.
A bortermelő pedig azért nem fizeti meg a jobb minőséget, mert törvényileg joga van cukrozni... a cukor pedig olcsóbb. Ha nem lenne joga cukrozni akkor kénytelen lenne megfizetni a minőséget.

A másik probléma pedig az amit felkiáltójeleztem korábban... szóval igen, Magyarországon nem minden évben lehet a 17-19-es mustfokot hozni... a kívánt mennyiségben. Ez pedig fontos kitétel. Ugyanis alacsonyabb terheléssel, kevésbé programszerű és inkább szükség szerinti vegyszeres védekezéssel a szőlő gyorsabban érik és magasabb cukorfokot is eredményez.

Egyszerűbben fogalmazva... adott területen, adott lombfelülettel és adott vegyszeres kezeléssel adott mennyiségű cukor keletkezik... hogy azt X vagy 2X mennyiségű lével termeli meg a gazda az már az üzleti modellen múlik. Ameddig a gazdának jobban megéri 2X mennyiséget termeli 14-es mustfokkal mint X mennyiséget 22-es mustfokkal addig mire számítunk?

Vagyis tulajdonképpen az állam a cukrozás engedélyezésével közvetve arra motiválja a termelőket, hogy alacsony cukortartalmú lét termeljenek a boltban megvehető répacukorhoz. Ha nem lenne cukrozási lehetőség akkor a 12vv%-os bort készíteni akaró bortermelő kénytelen lenne megvenni a 19 mustfokkal szüretelt szőlőt olyan áron amilyen áron a termelőnek még mindig megéri.

De tény, hogy vannak nagyon gázos évek amikor még a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem érik be a szőlő... na olyankor adjon ki a hegyközségek nemzeti tanácsa a hegybírókkal egyeztetve helyi és akár egyedi engedélyt a mustjavításra... ellenőrzött és szabályozott keretek között.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2009.07.11. 08:45:49

@RAMBO: Hát igen... ahol ilyen történik ott a felelősöket bíróság elé kell állítani és rettenetesen megbüntetni.