Skip to content


Sümegi és Fia Pincészet

Önéletrajzi elemeket nem nélkülözve tudom csak elmesélni, hogyan fedeztem fel a hajós-bajai borvidéket: rokoni javaslatra látogattam meg Érsekhalmán egy mindenre elszánt biotermelőt, bizonyos Gonda Jánost, részben azért, hogy a maga valójában is megtapasztalhassam, hogyan lehet az Alföldön sűrű, testes cabernet-éket készíteni nehezített pályán, azaz a biotermelés korlátozott eszközeivel, részben azért, hogy meghallgathassam meséit a környék mezőgazdasági múltjának a felfedezéséről, rég elfelejtett gyümölcsfajok gyűjtéséről, családról, világról miegymásról - és mellesleg a borról. Valóban csak mellesleg, mert ha a borról is volt szó, sokkal több szó esett a szőlő telepítésének nehézségeiről, gondozásáról, a környékre jellemző fagyveszély elháríthatóságáról, a kártevők elleni védekezésről, a gyümölcs zamatáról, a jól időzített szüretről, és csak áttételesen a borról. (Csak zárójelben: Gonda talán az egyetlen, aki valóban bio módszereket követve pezsgőt is készít - methode tradicionelle -; a 2006 áprilisában rendezett VIII. Országos Takarékszövetkezi Borversenyen bronzérmet nyert a Corvin Pezsgő 81,67 ponttal.)

A látogatás során tudatosult bennem - ami korábbi átutazásaim során egyszerűen elkerülte a figyelmemet -, hogy Hajós környékének már nem sok köze van Petőfi örök szerelméhez, a pusztához (tschikoshoz és gulaschhoz pedig végképp nem sok): dimbes-dombos vidék az; a dunántúlias löszhalmok oldalában, különösen a déli és magasabb fekvésekben vígan virul a szőlő, és kiváló alapanyagot ad mind a vörösborokhoz, mind a fehérekhez. Lösztalajával, amely helyenként a réti agyagot fedő lepelhomokkal váltakozik, földtanilag sokkal inkább tartozik a Duna másik oldalán elterülő Tolnai Dombsághoz, mint az Alföldhöz. Bár már a 15. századtól termelnek a környéken szőlőt és bort, a vörösbortermelés főleg a 16-17.század folyamán honosodik meg, a hajósi borok tekintélyét pedig itt is (hol nem?) a 18. század folyamán betelepülő németek teremtik meg. Egykor ezen a területen, a kalocsai érseki birtokokon készült az érseki bor is.

De vissza a fősodorba! A lényeg, hogy Gonda János óta néha-néha megpróbálkozom a környék boraival. A Sümegi Pincészet a vidék egyik meghatározó vállalkozása. 82 hektár saját terület, emellett 120 hektár termését felvásárolja. Sümegi József, a keleráj vezetője a Magyar Bor Akadémia elnöke is - ez a szervezete ítéli oda az öt éve létező alapított, és pályázat útján elnyerhető Az Év Pincészete díjat. meg arról is híres persze, hogy sikerült betörnie a kínai piacra, a hőstettet az MTI nyomán A Művelt Alkoholisták is megénekelte. A nagyüzemi termelésben és üzletelésben biztosan van tapasztalata Sümegi úrnak, hiszen a Kertészeti Egyetem után borászként, majd a cég vezetőjeként több mint tíz évet töltött a Hosszúhegyi Állami Gazdaságnál.

Amiért felkeltette az érdeklődésemet Sümegiék 2005-ös Cabernet Sauvignonja, az elsősorban az ár - és persze a nagyáruházak árufeltöltőinek érdekes gondolattárstása, minek hatására a 2005-ös Simon Gőzmalmos Portugiesert és Sümegiék szintén 2005-ös évjáratú Cabernet Sauvignonját egymás mellé helyezték a polcon, közel azonos áron! Bár mint tudjuk, az ár nem sokat jelent, főleg ezer alatt, az egybeesések hatására könnyelműen a palack után nyúltam...

Könnyelműen? Ennyi pénzért nem vártam mást, mint egy jól iható, egyszerű ízvilágú bort, amely hétköznapi ebédjeink-vacsoráink kiegészítője lehet elérhető áron. Nos, ha úgy tetszik, ebben nem is okoz csalódást a bor. Színe közepesen sötét, a környék cabernet-ihez viszonyítva is világosabb talán egy halványka árnyalattal. A pohárban megforgatva szép koronát hagy a pohár falán, illatában visszafogottan tűnnek fel a friss Cabernet Sauvignonok jellegzetes illatai, és ami egyértelműen pozitívum - legalábbis az én orrom mindenképpen pozitívan értékeli -: az illatok közül nem harsog ki a pirospaprika. Az ígéretes illatokat azonban nem követi semmi. Az ízek annyira visszafogottak, hogy szinte jellegtelenné teszik a bort. Amúgy tiszta, korrekt munka, amely fahordót valószínűleg távolról sem látott. De a Simon produktum fényében felejthető próbálkozás.

Iható, de minek, ha ennyiért vagy kevéssel többért van sokkal jobb is?

(beszerzési hely: SPAR, ár: 865 Ft; 2006. október 26.)

Címkék: cabernet sauvignon sümegi és fia hajós baja

A bejegyzés trackback címe:

https://borboy.blog.hu/api/trackback/id/tr56370106

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.