Skip to content


A fehér árnyalatai a Káli-medencében

Ha iszunk, értelmet adni e tevékenységünknek legalábbis elemi érdekünk – és egyben kötelességünk. A borversenyek ezeknek az értelemadási aktusoknak a csomópontjai: összegyűlnek néhányan/sokan – hasonszőrű, az ivásnak értelmet adni kívánó emberek –, és okoskodnak borokról, rangsorolnak, pontoznak, értékelnek; ütköztetnek nézeteket, véleményeket, ízléseket és ízlésficamokat. A végén pedig győzteseket hirdetnek és veszteseket hallgatnak el. Ez történt márciusban Monostorapátiban is, ahol Pálffy Gyuláék immár harmadszor hozták össze a Káli-medencei Hegyközség borversenyét. Az elsőről itt olvashatnak, a másodikról pedig emitt – mindkét beszámoló csak egy kattintás!


Nagyobb térképre váltás

A borvidéki borversenyek – bizonyos megkötésekkel – talán izgalmasabbak is, mint a nagy országos, olykor még „nemzetközinek” is titulált seregszemlék, mely izgalmakat a felfedezés lehetősége adja. Résen kell lenni folyamatosan, készülni a nagy pillanatra, ami – meglehet – nem érkezik el. Persze ilyenkor kérdéses, hogy az ember gyereke képes-e átvergődni a félelem – jelen esetben szó szerint – kénes bűzén, hogy tiszta fejjel (orral) jusson el a tiszta illatok arany tisztására. Szóval én is örültem a meghívásnak, mint vak tyúk az ocsúválogató versenyre kapott szabad kártyának. A meghívó Pálffy Gyulától, a Káli-medencei Hegyközség alelnökét érkezett, aki néhányadmagával jó néhány éve gondolja úgy, hogy mások boldogulása neki is jó lesz. A vendéglátó idén Monostorapáti volt, ahol Illés Józsefné hegybíró vezényelte a programot, azaz a közel száz káli-medencei bor megkóstolását, valamint a vacsorát és értékelését. A ceremóniamester szerepköre azonban idén is Pálffy Gyulának jutott.

Látható-e évről évre valamiféle fejlődés a borvidéken? Nyilván egyre kevésbé. A semmiből valamit létrehozni óriási előrelépés, a viszonylag jót még jobbá tenni már kevésbé artisztikus aktus, meg aztán sokkal több munkát kíván – amit olykor váratlan kudarcokkal hálál meg. Az idei borverseny például azzal a kellemetlen meglepetéssel szolgált, hogy nem találtam érdemben értékelhető vörösbort. Aranyérmet egyetlen vörösbor sem kapott. A legjobban Birkás Bálint 2009-es pinot noirja és Perger József 2011-es merlot-ja szerepelt (ezüst érem). A Birkás-pinot és Pergerék merlot-ja is tiszta, egyszerű bor, de mindkettőnek éretlenek, húzósak a csersavai. Ezzel a vörösek rövid sora le is zárható, mert...

...mert a Káli-medence fehér vidék lenne
Igen, fehér, és ha csak a borversenyt nézem, olaszrizlinges borvidék. A beküldött minták harmada olaszrizling volt, de ha az olasz-alapú küvéket is figyelembe vesszük, az arány közelít a negyven százalékhoz. Ennek megfelelően persze éppen nem az olaszok mutatták a borvidék legszebb formáját, hanem – mondhatjuk bátran – minden más: a zöld veltelinik, a chardonnay-k és a szürkebarátok. (Tegyük hozzá gyorsan, hogy Pálffy Gyula szervezői szerepéből a díjátadón sem kívánt kilépni, ezért nem nevezte borait a versenyre. Bár a döntés etikailag nyilván helyeselhető, a részt vevő borászatok érdeke mégis csak azt kívánná, hogy egy ilyen helyi megmérettetésen minden jelentősebb borászat megjelenjen, mert a belső viszonyok és arányok úgy mutatkoznak meg tisztán.)

Ha tehát olaszrizlinges vidék lenne, azt várhatnánk, hogy a fajta számtalan kifinomult változatát kóstolhatjuk. Egyelőre azonban inkább ennek a helyzetnek a fordítottja érvényesül: a tisztességes középszerre törők közül kiemelkedik néhány tehetség – olyik valószínűleg ösztönös, más pedig így-úgy megdolgozott azért a borban megtestesülő sikerért. Másrészt én (szubjektív!) nem az olaszokat találtam a legjobbnak, hanem minden mást: elsősorban a zöldvelteliniket, de találtam szép furmintot, chardoonayt is...

A legjobbak (kis szubjektív)
Mindenekelőtt a Scheller Szőlőbirtok, amit ma már egyre gyakrabban ketten képviselnek: az alapító Tóth Sándor, Magyarország első terroirista borásza mellett önállóan is megjelent borokkal lánya, Tóth Virág. A két nagy arany egyike a 2003-as zenit, ami beteljesíteni látszik Tóth Sándor elképzelését, miszerint a Scheller-borok élete négyéves koruk után kezdődik: viszonylag magas cukortartalmát (30 gramm körüli) jó savszerkezettel ellensúlyozza. Tóth Virágnak jutott a hét aranyéremből kettő. A 2008-as chardonnay (18,62 pont) – schelleri terminológia szerint kereklevelű és schelleri mércével még fiatalka – tartalmas, jól balanszírozott bor komoly érlelési potenciállal. Ehhez képest nekem kevésbé tetszett a szintén aranyat kiérdemlő 2008-as táltoshegyi olaszrizling(18,58 pont). Virágos, mogyorós, mandulás illata nagyon is rendben volt, de a kortyban a savak nem találták a helyüket. Jobban tetszettek a csak ezüsttel díjazott 2009-es olasz érett, trópusi gyümölcsei, izgalmas citrusai, valamint a korty olajos, ám lendületes szerkezete... Bár szintén csak ezüstérmet kapott, kiemelkedett a mezőnyből a 2006-os áldozóhegyi zöldveltelini (17,7 pont): illatában fűszer, virág, fű, élő és okos savak, krémes, fajsúlyos korty – tartalmas, gazdag bor. (Annak idején a 2003-ast szívesen ittam.)


(A képért a borfolk.hu-nak jár a köszönet)

Felfedezettjeim
És ha már zöldveltelini, essen szó Perger István 2011-eséről is (17,12 pont): tiszta borsos-sós illat minimál gyümölccsel, a lendületes kortyban visszaköszönő ásványosság, arányos test. Extra ajándék: jó bor egy ismeretlen pincétől. Úgyszintén új felfedezésem a Káli Borház (ami nem összekeverendő a már erősen befutott Káli Kövekkel). 2010-es zöldveltelinije (18,16 pont) kivédett minden hibát, amit 2010-ben be lehetett gyűjteni: illata áttetszően tiszta, kedves, gyümölcsös, savai harmonikusak, zamatosak.

Új szereplője volt a borversenynek a Kaal Villa, Timár Csaba borászata is. Az aranyérmes 2011-es olaszrizlingje („fűszer, virág, trópusi gyümölcsök, krémes textúra, lendületes savak kis szögletességgel” – írtam anno) és az ezüstös 2011-es zenitje („visszafogott illat, elsősorban gyümölcsökkel, sárgabarack, szőlő, zamatos savak”) is rendben van. Érdemes lesz odafigyelni a pincére.

Jó ismerősök
Örültem Győrffy Szabolcsnak, akire tavaly figyeltem fel. 2011-es furmintja (18,82) még messze van a tökéletestől, de ígéretes kísérlet. Jó savú, tartalmas, de egyelőre hiányzik belőle az egyéniség („fanyar szikárság, alma, feketeribizli-likőr, krémes, telt korty, savak a helyükön”). Szintén múlt évi ismeretség a Trombitás Borház, amely idén csupán két borral nevezett. 2011-es chardonnay-juk (17,7 pont) ígéretes, de még közel sem kész. Sűrű anyag, de mintha a savak rovására történt volna ez a sűrűsödés. Mindenesetre kíváncsian várom, milyen lesz a végeredmény.

Orbán Gergely hozta a formáját, különösen a 2010-es battonage chardonnay-jával (17,82 pont). Decensen elegáns illat visszafogott fás jegyekkel, citrusokkal, banánnal, 2010-hez képest intelligens savakkal. Pozitív emlék egy nehéz évjáratból.

A végére hagytam Istvándy Jenőt, aki minden évben előrukkol valamilyen érdekességgel: két éve egy 1964-es ausbruch olaszrizlinggel, tavaly egy 1993-as zöldveltelinivel (16,47 pont)... és idén is ugyanazzal (17,32 pont). Old school bor, tiszta, még mindig élő savakkal, határozott ásványossággal. A többit leírtam egy éve. Az Istvándy Jenő Pincészet egyébként folyamatosan alakul, ami többek között annak köszönhető, hogy Istvándy Tamás fokozatosan átveszi a hatalmat a pincében. A versenyre benevezett 5 bor közül a három 2011-est már ő jegyzi.

 


A legjobbak

Nagy aranyérem
Tóth Sándor (Scheller Szőlőbirtok) Zenit Főbor 2003 (19,08)
Kál-Vin Pincészet Rózsakő 2011 (19,00)

Aranyérem
Fodorvin Családi Pincészet Chardonnay 2011 (18,98)
Györffy Szabolcs Furmint 2011 (18,82)
Kál-Vin Pincészet Szürkebarát Töppedt 2009 (18,66)
Kaal Villa Olaszrizling 2011 (18,66)
Tóth Virág (Scheller Szőlőbirtok) Chardonnay 2008 (18,62)
Ódon Pince Juhfark 2009 (18,58)
Tóth Virág (Scheller Szőlőbirtok) Olaszrizling 2008 (18,58)


 

Címkék: borverseny balaton felvidék káli medence scheller szőlőbirtok istvándy jenő pincészete trombitás borház obán pincészet kaal villa

A bejegyzés trackback címe:

https://borboy.blog.hu/api/trackback/id/tr654483021

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner.Bor blogajánló 2012.05.03. 21:57:03

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner.Bor blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

marvin__42 2012.05.04. 10:19:05

Ez érdekes volt, kösz! Jó lehet rejtett kincsekre találni egy iyen kisebb versenyen...nekünk meg ötleteket ad.

süti beállítások módosítása